Barion Pixel

Az érzelmi intelligencia (EI), mint kognitív képesség

A kognitív folyamatok, képességek valósítják meg az értelmi működést.

Meghatározzák a képességek rendszerét.

A gondolkodás: „Az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával és gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. A gondolkodás során a valóság közvetett és mélyreható megismerése történik, a beszéd és a fogalomrendszer segítségével” (Keményné, 2006: 114).

A kognitív folyamatokat két nagy csoportba oszthatjuk,  közvetlen (érzékelésészlelésfigyelem) és a közvetett (emlékezésképzeletgondolkodás)

Már csecsemőkortól fontos szempont, a kognitív funkciók fejlesztése. A játékok már önmagukban is hozzájárulnak a kisgyermekek kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az óvodás gyermek figyelme nem koncentrálható hosszú ideig, az önkéntelen figyelem jellemző, hosszabb ideig tartó működéséhez többszöri motivációra, újdonságokra, a több aktivitás lehetőségére van szükség. 

Kisiskolás korra, ha akár csak néhány területen tapasztalható kognitiv fejlődési eltérés, ezek a későbbiekben alapját képezhetik tanulási nehézségnek, vagy esetleg tanulási zavarnak. Éppen ezért fontos, hogy a fejlesztésre szoruló területek időben felismerésre kerüljenek és a személyre szabott fejlesztések minél hamarabb megkezdődjenek.

A sikeres iskolai évekhez gyermekeinknek olyan tudásra van szüksége, melynek alapja a koncentrált figyelem, a biztos rövid és hosszú idejű emlékezet, elemi gondolkodási műveletek végzése, jó problémamegoldó képesség.

Az érzelmi intelligencia is kulcsfontosságú szerepet tölt be a tanulásban, a kapcsolatokban, a mindennapi életben, bár fejlesztése jelenleg a közoktatás egyik kevésbé sikeres területének számít.

Az érzelmi intelligencia (EI) is kognitív képesség, ez az intelligencia tehát a képességeink  fajtája. IQ-tesztekkel nem lehet teljesen jól értelmezni.

.

Az érzelmek érzékelésének és megértésének képessége egy újfajta intelligenciát határoz meg. A Mayer–Salovey-modell az érzelmi intelligenciát az érzelmi információk megértésének képességével, és az érzelmekkel való érvelés képességével definiálja.  Új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések is ígéretesek a képességalapú fel-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a korábbi tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől.

Az érzelmi intelligenciát pontosításként. négy fő területre osztják és ezt a négy képességet tesztekkel határozzák meg, melynek, a fent említett és számos más változata létezik.

  • képesség az érzelmek pontos érzékelésére
  • képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előremozdításában
  • képesség az érzelmek jelentésének megértésére
  • képesség az érzelmek kezelésére

.

Egy affektív pszichológiai felmérés, például érdekes eredményt hozott:

„Az érzelmi intelligencia érzelemszabályozásra gyakorolt hatását vizsgáltuk önkitöltős kérdőívekkel és egy általunk kidolgozott, kognitív átkeretezést igénylő feladattal. A feladat során ugyanazt a képi ingert különböző hívószavakkal láttuk el, és arra kértük a személyeket, hogy ezek mentén képzeljék el a helyzetet, engedjék át magukat az érzéseiknek. Kognitív átkeretezési feladat előtt és után rögzítettük az érzelmi ingerekre adott válaszaikat, és megkérdeztük, mennyire volt nehéz az átkeretezés végrehajtása.

Eredményeink szerint kevesebb érzelemszabályozási nehézséget mutattak, és könnyebbnek találták az átkeretezési feladatot azok, akik magasabb pontot értek el az érzelmi intelligencia kérdőíven (szemben az alacsonyabb pontszámmal rendelkezőkkel). Az átkeretezés előtt kevésbé kellemes, intenzív érzésekről számoltak be, melyeket az átkeretezés eredményeképpen képesek voltak módosítani, mind a kellemesség tekintetében a pozitív érzelmek felé, mind az intenzitás tekintetében a csillapítás felé.

Mindezek alapján arra következtetünk, hogy az érzelmi intelligencia mértéke pozitívan befolyásolja az érzelemszabályozás folyamatát. A magasabb érzelmi intelligencia jelenléte valószínűsíti a hatékony és rugalmas regulációt. Továbbá kutatásunk alátámasztja azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek szerint a magas érzelmi intelligenciával rendelkezők elmélyülnek az érzelmekben, és elkerülés helyett „szembenéznek” a negatív affektív állapotokkal.”( Magyar pszichológiai szemle)

Az érdekes megvizsgálni, az iskolán túl, már a munka világában milyen jelentősége van az EI-nek.

A kutatók az utóbbi évtizedben számos nagyvállalatnál,választ kerestek arra, hogy milyen képességek kellenek az adott cégekben a kiemelkedő teljesítményhez: szakmaiak, kognitív képességek, illetve érzelmi intelligenciára épülők?

A vizsgálatok eredményeiből kiderült, hogy olyan tulajdonságok voltak a meghatározók, mint a kezdeményezőkészség, az együttműködésre való hajlam,az empátia. Kiderült az is, hogy az érzelmi intelligenciára épülő képességek jelentősége annál nagyobb, minél magasabb a vezető beosztása. A szakmai jártasság viszont egy adott szinten túl már nem volt kizárólagosan meghatározó tényező. Egy bizonyos életkor, illetve egy hierarchia szint felett, azaz felelős beosztású kiváló és átlagos képességű vezetők közötti különbség mintegy 85%-áért az érzelmi intelligenciához és nem a szakmai jártassághoz vagy a kognitív képességekhez köthető tulajdonságok voltak a felelősek. Megállapították, hogy a kiváló vezetőket az átlagosaktól megkülönböztető tulajdonságok 80-90%-a az érzelmi intelligenciával hozható közvetlen összefüggésbe. Azonban elmondhatjuk, hogy a kognitív képességek fejlesztése elengedhetetlen és „kéz a kézben” jár az érzelmi intelligencia fejlesztésével.

Kisiván Krisztina – www.livecoach.hu

Fejlesztő foglalkozások www.családikör.hu www.mindlab.hu

Oszd meg te is!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Szólj hozzá!